2012. január 19., csütörtök

Rizskók (rizskoch helyesen! :)

Tovább kalandozva gyerekkorom ízeiben, eszembe jutott Manci Mama finom rizskókja. Na abból bármennyit be tudtunk falni egy szombat délután.
Na de mi is kell hozzá?
- 30 dkg rizs
- víz, hogy ellepje a rizst
- 0,5-0,75 l liter tej
- 5 dkg vaj
- 4 tojás
- 10 dkg cukor
- fél citrom reszelt héja
- 2 kiskanál liszt
- 2 csomag vaníliás cukor

A recept úgy szól, hogy megmossuk a rizst, majd leöntjük annyi vízzel, hogy ellepje. Kis lángon addig főzzük, amíg a vizet magába szívja. Akkor ráöntünk bőségesen tejet, a cukor felét és az 5 dkg vajat. A rizs magába fogja szívni a tejet, akkor lesz jó. Hagyjuk ezt kihűlni. A tojás sárgáit kikeverjük a cukor maradékával és a reszelt citromhéjjal. Hozzáadjuk a rizst, majd a habbá vert fehérjét. Alaposan kivajazott tepsibe vagy kuglóf formába öntjük és előmelegített sütőben 170 fokon légkeverésen 45-50 percig sütjük.
Sárgabaracklekvárral a legfinomabb.
Kértem telefonos segítséget is a Mamától, ezer köszönet neki! :)

Grízsmarni, ha már ez a nevem :)

Gyerekkoromban elég sűrűn ettük otthon, főleg pénteken vagy szombaton második fogásként. Megunhatatlan ha finom van elkészítve. Ma már kipróbáltam sokfélét, de a gyerekkor ízei mindig meghatározóak, ahhoz fogható nincs is!

Történetét tekintve "a császármorzsa (más néven smarni vagy grízsmarni, németül Kaiserschmarrn) egy osztrák eredetű, zsírban sült tésztadesszert. A bécsikonyha legismertebb édessége, mely a volt Osztrák–Magyar Monarchia országaiban a mai napig népszerű étel.

A császármorzsa eredetére két köznépi legendát ismerünk, az egyik szerint Erzsébet magyar királyné, azaz Sisi hercegnő udvari szakácsa készítette először a császári pár számára, a másik szerint maga Ferenc József találmánya. Eredeti nevét (Kaiserschmarrn) valóban a császár után kapta, mely szó szerinti fordításban császármorzsát jelent.

Szegeden és környékén cicvara vagy csicsvara néven is emlegetik, mely a térségben közismert, hasonló módon készülő étel" -tudjuk meg a wikipédiából.

Hát a recept:

- 0,5 liter tej

- 2 tojás

- 1 teáscsésze dara

- 2 csomag vaníliás cukor

- 1 evőkanál kristálycukor

- reszelt citrom héja

- olaj


Elkészítése: Tejben elkeverjük a két tojást, pici sót, majd lassan hozzáadjuk a darát. Közepes keménységűre dolgozzuk, se túl keményre, se túl lágyra ne hagyjuk, utána fél órát pihentetjük.

Vastag falú edényben vagy serpenyőben olajat forrósítunk, beleöntjük a masszát. Fedő alatt kell főzni és állandóan kevergetni, le ne égjen. A végén hozzáadjuk a cukrot és a citrom reszelt héját.

Lekvárral tálaljuk.


2012. január 14., szombat

Pelmenyi vagy fülkenyér

Kalandozzunk tovább az ízek világában. Ádám kérésére egy nagy adag pelmenyit gyártottam le a héten. Moszkvában evett ilyet, és nagyon ízlett neki, hát megpróbáltam reprodukálni.
Kis kutatómunkát is végeztem mellé, ha már meg kell ismerkednem egy új étellel, tudjam is, hogy mi is az. Azt hiszem ez pont hasonló kérdéskör, mint a palacsinta. Portugáliában a szlovák erasmusos hallgatók bizonygatták, hogy a palacsinta szlovák étel. Nos szlovák. De magyar is, meg francia, meg amerikai. A lényeg, hogy finom és sok helyen ismerik, az már rossz nem lehet!
Így vannak a pelmenyivel is. Orosz is, meg ukrán is, meg olasz is, meg magyar is . Attól függ minek nevezzük, mivel töltjük, mivel öntözzük meg.
Na de ez a pelmenyi.
Hát a készítése embert próbáló kicsit, jobb csapatban készíteni a hosszú pepecs munkát, közben borozgatni, jókat dumcsizni. Nekem csak a szaggató maradt beszélgetőpartnernek. Erről azt olvastam, hogy a Szibériában élő komiktól és udmurtoktól érkezett, bár orosz nemzeti ételnek tekintik. Ami nem baj. Azt is olvastam, hogy a komi vadászok gyakran vitték magukkal téli vadászatokra a fagyasztott vagy fagyos tésztát, és forró vízben pillanatok alatt főztek belőle tápláló ételt maguknak.

Jöjjön a recept 4 személyre.

Tésztához valók:
- 250 g liszt
- 2 db tojás
- háromnegyed pohár víz
- só ízlés szerint

Töltelék:
- 20 dkg darált sertéshús
- 20 dkg darált marhahús
- 1 fej vöröshagyma
- pár gerezd fokhagyma
- fél pohár víz vagy tej
- só, bors, cukor ízlés szerint

A tésztát begyúrjuk, én kézzel szoktam. Majd pihentetjük, amíg összeállítjuk a tölteléket.
A húsokat a hagymával ledaráljuk, ha nincs húsdaráló, akkor jó a hagymaaprító is. Hozzávalókkal jól eldolgozzuk.
A tésztát deszkán kinyújtjuk 1-2 mm vastagra, nekem a tésztagép is besegített a vékonyság elérésében. Ezután találtam egy szaggatót, amit még Brazíliából hoztunk, és úgy gondoltam erre a célra megfelel. Ezzel álltam neki a sok-sok órás munkának. Ha nincs szaggatónk, a legnagyobb pogácsaszaggató is megteszi, ami 4-5 cm átmérőjű. A kiszaggatott tészta közepébe egy kiskanálnyi tölteléket teszünk, majd ezt összehajtjuk, hogy a szélei is összezáródjanak. Így lesznek kicsi fülek belőle.












Le is lehet fagyasztani, de frissen is nagyon nagyon finom. Tejföllel tálaljuk. ........folyt. köv.

Pita kenyér

Nem újdonság a recept, de mindig nagy öröm valami újat kipróbálni, amit eddig még nem sütöttem. Friss pitába csirkés gyrost készítettem egyik nap. Még Krétáról hoztunk gyros fűszerkeveréket, azóta váratott magára, hogy megkezdjük. Hát elérkezett az idő :)

A tészta receptje (6 db-hoz):
- 250 g liszt
- 5 ml só, azaz 1 kk.
- 15 g friss élesztő
- 140 ml langyos víz
- 10 ml szűz olivaolaj
- 1 pici méz v. cukor

A tésztát összegyúrjuk, 1 órát pihentetjük, utána 6 gombócot készítünk belőle.
5 perc pihi után kinyújtjuk oválisra (kb. 15x 20 cm-re), majd pihen még 20-30 percet.
Előmelegített sütőlapon, én pizzakövön sütöttem meg, míg szépen fel nem fújódott, mint egy kispárna. Ez 4-6 perc sütés volt nálam 220 fokon légkeverésen. Nem szabad megégetni, mert akkor kemény lesz.




A kész lepények kihűltek, levágva egyik végüket gyönyörűen kettévált a tészta a lepény belsejében.
Tölteléknek ki mit szeret, neten lehet böngészni finomságokat bele.
Mi csirkével tömtük meg, zöldségekkel és tzatzikivel, nagyon finom volt!